MAGYAR KULTÚRA NAPJA

ÖSSZMŰVÉSZETI TÁRHÁZ

AZ ÁCS KÁROLY MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN

 

Magyar Kultúra Napját több évtizedes hagyomány szerint ünnepeljük a Himnusz születésnapján, január 22-én. A Himnusz nemzetünk egyik legfontosabb jelképe. Egy nemzet elsősorban kultúrájának művelésével, átörökítésével tudja megtartani identitását évtizedeken, évszázadokon, akár évezredeken keresztül.

Az évforduló lehetőséget ad arra, hogy a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek munkásságát méltassuk és közelebb hozzuk a mindennapjainkba, felhívva a figyelmet a zene, az irodalom, a képzőművészet, iparművészet és más művészeti ágak nagy egyéniségeire, világviszonylatban is jelentős alkotásaikra.

Így lehet, hogy az ÖSSZMŰVÉSZETI TÁRHÁZUNKBAN lehetőségünk volt kapcsolódásokat találni, Petőfi Sándor, Ady Endre, Nagy László lírája és a Bakonszegről érkezett Tóth Mária Zsuzsánna vizuális kultúra képviselője által innovatív megközelítésben láttatott, alkotásai között.

Vajnai János képzőművész-tanár vers ihlette akvarelljei is, rímelnek az estén fellépő Hangraforgó elnevezésű verséneklő együttes által előadott koncertre. Az érzékeny ecsetvonásokkal megjelenített táj és a költők által megfogalmazott üzenet együttes erővel mesél.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából a viseletkultúránkat két stúdió alkotói mutatták be. Ahogy a korábbi kultúrákban, úgy napjainkban is lehet több jelentése a ruhákon elhelyezett motívumoknak, hímzéseknek, színeknek. A viselettel, öltözködésünkkel ki lehet fejezni lelki, és szellemi tartalmakat is.

Az IGÉZŐ ruhák alkotóit, Bárczi Erikát és Hargitay-Nagy Zsuzsát a magyar népművészet iránti érdeklődés, majd elkötelezettség indította el közös munkájában.

„Az IGÉZŐ-vel nemcsak „igézni”, bűvölni, elbűvölni szeretnének.” Nemzeti-, népi hagyatékunk szín,-forma, -és motívum világa kezdetektől áthatja alkotásaikat. A korszerű, megújítva újrateremtő utat járják tervezésük során. A népi hímzésminták inspirálják munkáikat, ugyanakkor az eredeti hímzéseket nemcsak hagyományos, kézzel hímzett formában alkalmazzák, hanem a mai technológia felhasználásával keverik és helyettesítik. A népi hímzésmintákat, azok szimbólumrendszerét, a magyar népművészet gyönyörű, gazdag hagyatékát ruháikon keresztül igyekeznek újra hétköznapjaink részévé tenni. Ruháikat megtekinthetik az emeleti kiállítótérben.

 

A színháztermünkben a Remek díjas HARMONY-ART Iparművészeti Stúdió alkotásai kerültek kiállításra. Több évszázados hagyományokat őrző egyedi termékeket készítő iparművészeti vállalkozás az övéké. Jól viselhető elegáns öltözékeket készít a mai kor számára, felhasználva népi, polgári stíluselemeket. Alkotásai a mívesség, a különös gonddal összeválogatott nemes alapanyagok, csipkedíszítés és gazdag gyöngyhímzések együttes harmóniája jellemzi. Zsűrizett ruháival számos díjat kapott, köztük a „Tradíció” védjegyet, valamint „Arany Gránátalma” díjat. Kiemelkedő eredménnyel vett részt számos hazai, európai és tengerentúli kiállításon. Női ruhákat készítette: Gisztl Anna, Férfi ruhákat készítette: Szabó Gyula, és a viseletekhez tartozó féldrágakövekből, swarovski kristályokból, gyöngyökből az ékszereket alkotta: Bánky Zsuzsanna.
Ünnepi műsorunkban elsőként a Ránki György Alapfokú Művészeti Iskola tanítványait hallgathattuk, akik zongorán, fuvolán, hegedűn, gitáron, harmónikán furulyán játszottak nekünk többek között Bartók Béla,

Daróci Bárdos Tamás, Orbán György, Kocsár Miklós műveiből.

Majd a Hangraforgó Együttes következett:

„hangraforgó zeng a fű között…”, írta Radnóti Miklós Majális c. versében. A költő ezzel a különös kifejezéssel illette az egykori lemezjátszót, a gramofont. Bár a szó nem vált ismertté, napjainkban mégis új értelmet kapott: az est fellépői F. Sipos Bea és Faggyas László előadóművészek által. Műsorukban klasszikus és kortárs magyar költők versei mellett népdalokat, népénekeket és történelmi énekeket is megszólaltatnak. Az elénekelt költészet képviselői a magyar történelem, a magyar költészet hagyományainak ápolását, versben, dalban való közvetítését tűzte ki célul.

 

Az est színvonalas megjelenéséhez hozzájárultak Lerchné Bikádi Erika, Kókai Mihály és csodás virág kompozícióikkal a Csordanyom Virágbolt alkotói.

 

A műsor után az emeleten az aulában, a színházteremben a viseletek, szavak és tollvonások között szemlélődhettek a vendégeink.

Szabó Gertrúd

igazgató