Magyar Nyelv Napja az Ács Károly Művelődési Központban

  1. november 11.

 

„Egy kincse van minden nemzetnek adva, míg azt megőrzi híven, addig él. E kincs neve az édes anyanyelv.”

Szabó Gertrúd Jókai Mór gondolataival köszöntötte a Magyar Nyelv Napja alkalmából szervezett rendhagyó irodalom órára érkezett diákokat, pedagógusokat, érdeklődőket.

November 13-át az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává, lehetővé téve, hogy évente egyszer a közfigyelem a magyar nyelvre, kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapjára irányuljon. Emlékül annak, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá.

A magyar nyelv anyanyelvünk: elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen része mindennapjainknak. Magyarul közöljük mondandónkat, magyarul értjük meg egymást, életünkben először magyarul szólalunk meg, magyarul kérünk, magyarul örülünk, magyarul szomorkodunk. Édesanyánk magyar nyelven tanít minket, magyarul tanulunk az iskolában. A magyar nyelv biztos tudásának birtokában sajátítjuk el az idegen nyelveket.
Magyarul álmodunk, magyarul szeretünk, magyarul vágyakozunk. Kosztolányi Dezső szavaival élve életünk legnagyobb eseménye a magyar nyelven való beszéd, írás, gondolkodás.

A köszöntő után Csomor Csilla színművész “Édes Rózám” című programját tekinthették meg nézőink, mely Déryné Széppataki Rózának a magyar nyelvű színjátszás nagyasszonyának állít emléket. A művésznőt már gyerekkora óta foglalkoztatta, hogy ennek a kivételes, sokoldalú, ám magánéletében vigasztalanul magányos nőnek az élettörténetét színpadra vigye. Igazából a kötődésein túl – Jászberényben született, a régió iránt is nagy tisztelettel van – Déryné karrierje, pályája, művészi indíttatása is nagyon közel áll hozzá. Déryné meghatározó személyisége volt a magyar színművészetnek, a magyar nyelvű színjátszás vele indult el, ő és társai honosították meg.

A mű archaikus, XIX. századi magyar nyelven íródott, főként Déryné visszaemlékezései alapján, és lerántja a leplet a XIX. század színházi és társadalmi kulisszáiról. Reformkori kuriózum is egyben, hiszen a korról alig maradtak fenn ilyen jellegű dokumentációk. Nem a mai magyar szóösszetétel és mondatszerkesztés jellemzi, éppen ezért igazi csemege az anyanyelvét szerető közönségnek.

” A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” mondta Lénárd Sándor nyelvész.

Zenészeket is köszönthettünk rendezvényünkön. A Monarchia Trió erre a  napra készült összeállításával zártuk rendezvényünket. Közreműködött: Schuszter Andrea – hegedűn, Asztalos Rita – zongorán, Varga István – klarinéton.

Örömünkre szolgált, hogy Ráckevei Ady Endre Gimnázium és a Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola diákjaival ünnepelhettük a Magyar Nyelv Napját.