BÉRHÁZTÖRTÉNETEK

Költészet Napja az Ács Károly Művelődési Központban

Tárlat, irodalmi felolvasóest, verskoncert és elmélkedés – ez mind volt a Bérháztörténetek című elő­adáson az Ács Károly Művelődési Központ színháztermében. Egy gitár és egy hegedű kíséretében hallgathatta meg a közönség ismert és ismeretlenebb költők (Fövényi Sándor, Gámentzy Eduárd, Gáti István, Juhász Gyula, Kiss Dénes, Kiss József, N. Horváth Péter, Radnóti Miklós, Tóth Árpád, Weöres Sándor) énekelt verseit, melyeket Tábi Tamás és Sólyom Tamás varázsolt falaink közé. A dallamok életre keltői maguk is ezekben a bérházakban nőttek fel, a megszólaló dalok az ő saját történeteiket példázzák. Szerenádjuk hangjai kaput nyitottak a költészet számára, és megteremtették a hangulat, a látvány és a narráció hármasának szigorú dramaturgia szerint megkomponált egységét.

A 6 kiállított és a 22 vetített művészi fotó (Lantos P. István alkotásai) régi, körfolyosós bérházakat mutatott, díszes vagy éppen érdekes, izgalmas lépcsőházakat, udvarokat, ablakokat örökített meg, megjelenítették az ott élőket. Valóságossá tették a kapualjak hangulatát és illatát, és elénk varázsolták ennek a különös világnak, közösségnek a szépségeit, derűs vagy éppen nosztalgikus képeit.

Megszólaltak a képfestmények szereplői, elmesélték történeteiket – Ferenczfi-Faragó Eszter novellínóit – Tábi Tamás előadásában hallhattuk. Sólyom Tamás  élményeit és érzéseit szőtte dalokká, a lágy zene finoman kísérte a verseket. “Összművészeti emlékmegőrző” alcímet viselő előadás minden jelenlévőt elvarázsolt. Sajnos kevesen voltunk…

“Költő vagyok – mit érdekelne
engem a költészet maga?
Nem volna szép, ha égre kelne
az éji folyó csillaga.

Az idő lassan elszivárog,
nem lógok a mesék tején,
hörpintek valódi világot,
habzó éggel a tetején.”

József Attila verséből Szabó Gertrúd igazgató asszony idézett köszöntőjében. Feltett kérdése nem csak költői, hiszen a költészet maga az élet. A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük – természetesen nemcsak őt, hanem a költészetet, a lírát magát is. De mi a költészet és miért emlékezünk meg róla? A költészet nemcsak önkifejezés, örök titokzatosság, amely hatással van emberre és így a világ folyására, megfoghatatlan, mégis annyira élő. Pár éve készült felmérés szerint egyre kevesebb verseskötet fogy, talán felgyorsult életünk miatt nehéz a költészetbe feledkeznünk. Mi belefeledkeztünk, köszönjük Sólyom Tamásnak és Tábi Tamásnak!

Előadásunk a Köszönjük Magyarország program támogatásával valósult meg.

Az eseményen készült videó az alábbi linken tekinthető meg:

Szabó Gertrúd