Kis-Duna Vízi Fesztivál

Az idei Kis-Duna Vízi fesztivál a kiszabadulásról szólt.  Az eredeti tervekhez képest változott a struktúrája, mert nem tudtuk milyen feltételekkel lehet majd tömegrendezvényt szervezni. A feltételek megváltoztatásával kisebb helyszínen, itt a szabadtéri színpadunkon tartottuk meg programjainkat. A Fesztivál estéi az összetartozás sokféle megnyilatkozásáról és az együttlét öröméről szóltak. Minden színpadi műfaj képviseltette magát, ami a legfontosabb benne: együtt lehettünk és visszakaptuk életünk egy fontos részét.

Szeretnénk megköszönni a sok segítséget azoknak az alkotóknak, művészeknek, akik a bizonytalanság ellenére töretlen lelkesedéssel készültek a fesztiválunk napjaira, hogy a számtalanszor módosított előírásokhoz alkalmazkodtak.

Nyitórendezvényünk az Opera-Operett Gála volt a Monarchia Szimfonikus Zenekar közreműködésével. A sok hazai és külföldi fellépésnek eleget tevő zenekart Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester dirigálta. Az ő neve még a koncertre nem járó nézők számára sem ismeretlen, a zenészek pedig különösen becsben tartják. A rengeteg tudás és tapasztalat mellett, árad belőle a temperamentum és a sugárzó szeretet, amiért minden zenész boldogan játszik a keze alatt. Közönségünket is elvarázsolta.

Az est szólistái Szakács Ildikó, Banai Sára, Kálmán László és Tóth János művészetét is többször megcsodálhattuk az est során. Az opera irodalom legszebb dallamai szólaltak meg a legnagyobb odaadással, amit az időjárás sem zavarhatott meg. A varázslat a beköltözés után, a színházteremben is folytatódott. A koncert az Erőforrások Minisztériuma által kiírt: Forrás a zenének, Feladat a zenésznek program keretében valósult meg.

Fesztiválunk 2. napján Néptánc gálán vehettek részt az érdeklődők. A rendezvény méltán viselhette a Kis-Duna Néptánc Találkozó nevet is. Hiszen színpadunkon vendégként köszönhettük a szigetszentmiklósi Napraforgók Néptáncegyüttest és Szotyola csoportjukat illetve a csepeli néptáncosokat: Csepp-Csepel Néptáncegyüttest , a Kis-Csepelt és a  Kokányok Ifjúsági együttest. A Csepeliek műsora “Kecskemese” címet viselte, a kecskét keresve meséltek és táncoltak a közönségnek.

Szigetszentmiklósi vendégeink rábaközi és szentbenedeki táncokat mutattak be. Nagy sikert arattak városunk csoportjai is: a Bokréta Gyermek Néptáncegyüttes, a Kéve Néptáncegyüttes és a Rőzse Néptáncegyüttes. Változatos műsorukban jobbágytelki, szilágysági, sóvidéki, viski és szatmári táncok szerepeltek. Estünk fellépőit a csodálatos Bara Zenekar kísérte. A műsort összeállította: Kakuk Pál.

Könnyűzenével folytatódott programsorozatunk, egy fergeteges előadás: a Blues Brothers show meghódította közönségünk szívét.  A tíztagú együttes repertoárjában főként a nagysikerű, ikonikus Blues Brothers című film betétdalai voltak hallhatóak, hasonló karakterű, kedvelt, táncolható számokkal kibővítve. A blues, funky, soul, jazz stílusokból merítve igyekeztek a dalok ötletes, színes feldolgozásaival is népszerűsíteni az igényes élőzenét. Miután az alapvető irányvonalat, hangulatot a film főszereplőinek karaktere határozta meg, természetesen ehhez öltözékben és koreográfiában is igyekeztek hűek maradni.  A fogadtatás fantasztikus volt!

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Városi ünnepségünkön, a Szent István téren Vereckei Zoltán polgármester úr köszöntője után Páncél Károly országgyűlési képviselő ünnepi beszédét hallgathatták meg ünnepségünkön résztvevők. Majd a Republik Quartet és Egri László operaénekes közös műsora hangzott el. Kótai Róbert plébános, püspöki biztos és Kálmán Béla református lelkipásztor szentelte és áldotta meg az új kenyeret.                                                                                                                                             …”Nem tétován, de biztos mozdulattal
lendül előre tervező keze,
míg port kavar és szilaj kedvvel nyargal
a forró puszták zendülő szele.
Bölcs szemmel néz a fényes távlatokba
s pillantásával féltőn átkarolja
a frissen szántott szűzi földeket.”

Hát róla zengjen most a lelkes ének!
Uram, téged dicsérünk általa,
mert ő volt a te választott edényed,
apostolod; híved s a föld sava.
És ő volt ama bibliai sáfár;
kire be jó, hogy éppen rátaláltál,
midőn megvirradt napunk hajnala!…

Felvezetésként Tűz Tamás Szent István király című versének gondolatait hallhatta ünneplő közönségünk az esti előadás előtt. “A magyarok kora” című előadást nézhették meg a Carmen Cavea Színház tolmácsolásában.

Sík Sándor gondolataival élve: Szent István, és benne a magyarság nemcsak a látásban, az értésben és megérzésben mutatkozott zseniálisnak; megmutatta akaratának, építő erejének zsenialitását is.  A nyugati nagyság titkát nemcsak felfedezte, kitárta szívét, magába fogadta, megemésztette, a maga lelkiségének szerves részévé tudta tenni, és egy új kultúra alapjait vetette meg.

Boldogan emlékezünk minden évben augusztus 20-án Szent István királyra.

A Monarchia Szimfonikus Zenekar tagjaiból formálódott kamaraegyüttes koncertjére került sor fesztiválunk 5. napján, pénteken. Ünnepi hangok csendültek fel a előadásukban a ráckevei Keresztelő Szent János Katolikus Templomban.

Tisztelettel megköszönöm Schuszter Andrea szervező munkáját, aki hozzájárult  ahhoz, hogy fesztiválunk még színesebb és tartalmasabb legyen .

Szombaton, Kis Duna-Vízi Fesztiválunk utolsó napján színházkedvelő közönségünk Móricz Zsigmond Magyar mesék Egy szerelmetes vidéki csetepaték című művét nézhették meg, két részben, Ivancsics Ilona és Színtársai előadásában.

Magam és munkatársaim nevében megköszönöm kedves közönségünk egész heti megtisztelő figyelmét! Minden közreműködőnek és segítőnek köszönöm áldozatos munkáját: Benedeczki Tibornak, Budai Gergőnek, Cserna Gábornak, Gál Csaba vezetésével a RAVÜSZ munkatársainak, Jáki Rékának, Kakuk Pálnak, Kreiszné Dr. Paál Sárának, Dr. Kecskeméti Évának, Schuszter Andreának, a Csordanyom Virágboltnak, Sutyi és Sasinak, Otto Gelattonak, diákjainknak és  kollégáimnak.

Fesztivál keretünket túllépve a jövő héten augusztus 29-én (szombaton), a Magyar Állami Népi Együttest látjuk vendégül Ezerarcú Délvidék című szenzációs, nagy színpadi produkciójával itt a szabadtéri színpadunkon.

Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját.
Az előadás fontos dramaturgiai motívuma a víz: a Tisza, a Dráva, a Száva, a Maros, a Mura – megannyi buzgó, patak és folyó ömlik egy irányba, hogy végül a Dunában váljék eggyé. A víz gazdag szimbolikája – az élet forrása, a megtisztulás eszköze és az újjászületés eleme – minden kultúrának sajátja. E tartalmi gazdagság segítségével jutunk el – változó idősíkokon keresztül – az előadásban egy-egy tájegység sajátos tánc- és zenekultúrájának bemutatásáig.

Hívunk és várunk mindenkit erre a programunkra is!

Fotók: Jáki Réka