„János vitéz (h)arcai”

János vitézzel kalandoztak a ráckevei iskolások az Ács Károly Művelődési Központban

 

A Horváth Nepomuki János emlékév egyik programjaként élvezhették a ráckevei gyerekek a János vitéz (h)arcai című múzeumpedagógiai foglalkozásokat, amelyet a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum-Mesemúzeum munkatársai tartottak 2024. május 24-én. A PIM Mesemúzeuma Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára dolgozta ki ezt a komplex múzeumpedagógiai csomagot, melynek középpontjában Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye áll. A foglalkozások célja, hogy interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat használva dolgozzák fel Petőfi Sándor klasszikusát az általános iskolások számára.

A város iskoláiból 77 diák vett részt, – a Szent Imre Katolikus Általános Iskola 1. c. osztálya, a Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola 5. a. osztálya és a Ráckevei Ady Endre Gimnázium 7. c. osztálya – a három foglalkozáson, melyet Németh Orsolya és Fodor Éva varázsolt elénk három utazóbőrönd rejtette kincsekből.

Három korosztálynak háromféle foglalkozást állítottak össze a szakemberek: a  6-9 évesek foglalkozásának Kalandozások János vitézzel volt a címe. A kicsik Kukorica Jancsi életét meseként ismerték meg, aktív szereplői lettek a történetnek. Gondozták Jancsi bárányait, huszár-kiképzést kaptak, utaztak a viharos tengeren, majd a griffmadár hátán is, legyőzték az óriáskirályt, kivágták magukat a kígyósárkány gyomrából, így érkezve meg Tündérországba. Saját élményként tapasztalhatták meg, milyen rögös út vezet a hőssé váláshoz.

A 9–12 éves korosztálynak a János vitéz társasjátékot mutatták be. Ebben a drámajátékon alapuló kooperatív társasjátékban a résztvevők, a tündérgyerekeket megszemélyesítve, kalandoznak a János vitéz világában.

A felsősöknek szóló rendhagyó irodalomórán a történetben fellelhető konfliktusok kerültek terítékre. A János vitéz lakomái címet viselő foglalkozás a tárgyanimáció műfajára épült, mely szerint a minket körülvevő tárgyakon keresztül különféle történeteket tudunk megjeleníteni. E gondolat mentén kerültek a játékba a János vitézhez kapcsolódó tárgyak. Mivel a költeményben az evés rendszeresen visszatérő motívum (az óriások esznek, a franciák lakomáznak, János vitéz megáll falatozni), konyhai eszközöket csempésztek a játékba: a boszorkányok kapcsán bográcsot, üstöt, kupát, az óriások révén törésre-zúzásra szolgáló eszközöket. A résztvevők e tárgyak segítségével elevenítettek meg egy-egy olyan epizódot, történést, ami valamiképpen a lakomázás helyszínéhez kötődik. Kreatív alkotókörökben hoztak létre egy-egy étterem-tervezetet, melyet két fanatikus János vitéz rajongó kívánságára gondoltak végig. Megtervezték a belső díszítést, étlapjavaslatokat raktak össze.

A foglalkozások interaktív módon, izgalmas formai és vizuális megoldásokat alkalmazva hozta közelebb a gyerekek számára Petőfi Sándor klasszikusát.

Mesés napban volt részünk. Köszönet érte.

Köszönjük a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködését, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatását.