„Arad pedig a magyar Golgota…” – Az aradi vértanúkra emlékeztünk

Ráckeve Város Önkormányzata és az Ács Károly Művelődési Központ szervezésében került sor az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre október 6-án.

Balogh József: Aradi őszi dal

Figyel az Isten árván,
nem áll magyar a srtázsán.

Kinek volt ez az átka?
Néma a börtön rácsa.

Amikor bátrak halnak,
ki kezd új forradalmat?

Gyilkol idegen horda,
s Petőfi kardja rozsda.

Ősz van, dermed a lélek,
aradi gyertyák égnek.

Tábornok-tizenhármak,
rájuk angyalok várnak.

Hant kortyolja a könnyet,
s csöndek, iszonyúk jönnek.

Rendhagyó történelem óra keretében – a város diákjai vettek részt megemlékezésünkön 10 órakor. Ünnepségünk elején Szabó Gertrúd előadásában Balogh József: Aradi őszi dal című versének sorai hangoztak el. Majd a Himnusz eléneklése után Dr. Zakar Péter professzor úr, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektor helyettese osztotta meg gondolatait az Aradi Vértanúkról.  Emlékbeszédében érdekesen, alapossággal és adatbőséggel beszélt a témáról, számos kevésbé ismert vagy ismeretlen adalékot vonultatva fel. Élvezettel hallgatták a diákok. A megemlékezésen közreműködött a Magyar Örökség díjas kárpátaljai CREDO együttes. Több mint két évtizede fáradhatatlanul járják a Kárpát-medencét, hogy Kárpátaljáról, az itt élő magyarok sorsáról énekeljenek. Dalaik nem vidám témákról szólnak, mégis, ahogyan a Credo név is tükrözi, hittel töltik el azokat, akik őket hallgatják. Vallják: “Az imádság a legszebb emberi szó, s az ének a legszebb emberi hang.” Az együttes tagjai: Ivaskovics József, Varga Katica, Nagy – Fekete Zsuzsanna és Soós Lívia. Előadásukban megzenésített vereseket hallhattunk: Templom és az iskola, Házi áldás, Tisza part, Fohász a hazáért… A Szózat eléneklésével zárult az ünnepi délelőtt.

“Az emlékezés egy alkalom lehet arra, hogy megmutassa: „a vértanúk számára a világ bírája, a történelem, igazságot szolgáltatott”– ahogy Kossuth Lajos fogalmazott, aki Aradot a „magyar Golgotának” nevezte.  Az aradi vértanúk példaadása elsősorban a hazaszeretet, az összefogás és az igaz ügybe vetett töretlen hit fontosságára mutat rá. Az Aradon kivégzettek társadalmi, nyelvi és vallási különbözőségeik ellenére össze tudtak fogni, és együtt harcoltak a szabad, független, polgári Magyarországért.  Arad gyertyái napjainkig világítanak, a hősök élete és halála ma is példaértékű. Október hatodika emléke nem lesújt, megfélemlít, hanem bátorít, ösztönöz: kiváló emberek áldozták életüket a magyar nemzetért és egész Európa szabadságáért, igyekezzünk méltók lenni hozzájuk!” Szabó Gertrúd felvezetése után a megjelenteket Vereckei Zoltán köszöntötte. A város polgármestere – többek között – hangsúlyozta: a másfél éves küzdelem bukását követő kivégzések célja nem egyszerűen a megtorlás, hanem a magyar politikai és katonai elit felszámolása volt, hogy mint Haynau fogalmazott: az országban egy évszázadig ne törjön ki újabb rebellió.

A továbbiakban arra kérte a megjelenteket, hogy az aradi 13 mellett egyúttal tisztelegjenek a szabadságharcot követő osztrák bosszú mintegy 150 halálos, több száz bebörtönzött és sok ezer, az osztrák hadseregbe kényszerített áldozata előtt, s egyúttal gyújtsanak gyertyát legalább képzeletben értük, s mindazokért, akik a harcokban rokkantak meg, vagy vesztették életüket.

– Sokan voltak, de rájuk nem szokott emlékezni a történelmi tudat. Mi most tegyük meg ezt, együtt. És bár ez így nem szokás, de ne csak rájuk: mindazokra, akik a magyar történelem 1100 esztendeje alatt, ha kellett, életüket adták azért, hogy hazánk megmaradjon a népek keresztútján, háborúk tengerében.

Örökségüket, örökségünket vállaljuk és ápoljuk mindig: e nélkül csak hazátlan árvák lennénk – zárta beszédét.

Ezt követően dr. Zakar Péter professzor, történész emlékbeszédét hallgathatták meg az emlékezők. ” Nem árt felidézni, mi is történt itt 1849-49-ben, amire büszkék lehetünk, ami egész Európa, sőt az egész világ csodálatát kivívta, és hogy jutottunk ebbe a rendkívül megrázó helyzetbe, hogy egy ilyen súlyos és véres megtorlás lett a következménye a polgári átalakulás ezen kísérletének?”                                                      – kezdte beszédét a professzor úr. Izgalmas, érdekfeszítő előadása végigvezette a hallgatóságot a szabadságharc eseményein, bemutatva a Batthyány-kormány szerepét, az országgyűlés korszakalkotó reform-törvényeinek jelentőségét. “Ezek a vértanúk bizonyos mértékig a modern Magyarországért áldozták fel az életüket és ezért nagyon indokolt, hogy akár március 15-én vagy október 6-án emlékezzünk rájuk.” – zárta ünnepi beszédét.

Ezután a Magyar Örökség díjas kárpátaljai CREDO együttes ünnepi műsorát hallgathatták meg az emlékezők. Előadásukban kárpátaljai és erdélyi költők megzenésített versei szólaltak meg. Az együttes a dal erejével szól a hétköznapokról, a történelem furcsaságairól. S arról, hogy mennyire fontos és törékeny kincsünk, magyarságunk.

Megemlékezésünk végén megtekinthették az ünnepség résztvevői Kertai Zalán László hagyományőrző festőművész kiállítását. Ő, a XXI. század festője a történelem szereplőit hozza elénk büszke tekintettel, jellegzetes tartásukkal, drámai jellemvonásokkal.  Képein megjeleníti az aradi vértanúkat, a dicsőséges 48-as honvédeket, a magyar huszárokat, a komáromi várvédőket, méltón emlékezve hőseinkre.

Mindazoknak köszönjük, akik jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket és együtt emlékeztek velünk a Nemzeti Gyásznapon.

A műsor megtekinthető a Kör Tv youtube csatornáján:

Szabó Gertrúd

igazgató