A Szabadság Napja

1956 hőseire emlékeztünk

Naplótöredék

 

A fény, a fény

szuronyok hegyén villan.

Nem ilyen fényre vágytam én,

amilyen itt van.

 

A szél, a szél

katonaszaggal libben.

Ne fújd, ne fújd el őszi szél,

amit még hittem.

 

A vér, a vér

agyamban vadul lüktet.

Ó, isten, isten, hogyha vagy,

segítsd meg véreinket.

 

Ráckeve Város Önkormányzata és az Ács Károly Művelődési Központ ünnepi megemlékezést  rendezett az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapján október 23-án. Ünnepségünk kezdetén Szabó Gertrúd igazgató asszony Kányádi Sándor Naplótöredék című versét szavalta el.

A Himnusz eléneklése után Vereckei Zoltán, Ráckeve város polgármestere köszöntötte az emlékezőket.

“Október az év talán legnehezebb hónapja. Na persze nem egyszerű közérti vagy éppen konyhai, hanem 1100 éves nemzettörténelmi mérlegen, amikor győzelmek és vereségek, diadalok és tragédiák, az egyszer fent, egyszer lent hullámvölgye követik egymást.

Csak nemrég emlékeztünk a magyar történelem egyik legmarkánsabb gyászára, az aradi vértanúk megrázó halálára, s két héttel utána már 1956 október végi mámorát ünnepeljük.

Egyszer fent, egyszer lent: most az utóbbi. Nemcsak az emlékezés terén, hanem az életben is. A Covid után most energiaválság, nehezedő életkörülmények, a szomszédunkban háború az orosz agresszorral szemben. Miként itthon is 1848-ban, majd 1956-ban, amikor az egész ország a Nyugatra figyelt, jön-e a segítség. Tudjuk, nem, csak ígéretek, ámítások. A csalódás, a szabadság elvesztése, a megtört ország évtizedei sokakban hagytak máig égő nyomot.

Most viszont más a helyzet: a Nyugat Ukrajna mellé állt, amelynek támogatása töretlen. Még annak az árán is, hogy maguk a segítők is áldozatok, még ha csak gazdasági áldozatok is egyben. Mintha a múlt velünk szemben felhalmozott adósságát a Nyugat-Európa, Amerika most a szomszédunknak törlesztené, miközben ennek hazai megítélése kétséges. Kétséges, mert itthon generációk óta nem látott nehézségekkel szembesülünk, családok, vállalkozások, intézmények, önkormányzatok, végső soron egy ország feje felett lebeg a gazdasági csőd rémisztő szelleme.

Ezért aztán a kérdés napi szinte válaszra vár: mi az előbbre való? Az együttérzés más áldozatok iránt vagy a kényelmünk, néhol már megélhetésünk védelme? A szolidaritás vagy a saját biztonságunk? Az elvek vagy a puszta lét?

Mint amikor a fuldoklót mentő magát veszélyezteti.

A választás etikus ember számára nem könnyű, mint ahogyan 1848-49-ben az aradi vértanúknak is nehéz döntést kellett hozniuk előzőleg: a császárra vagy a magyar alkotmányra tett esküjük megtartása a fontosabb? A dilemma többüket még az akasztófa árnyékában is kísértette.

1956 hősei is választottak. Emlékezzünk hát rájuk büszkén a mai napon, emlékezzünk azokra, akik a zsarnoksággal szemben a szabadság mellett tették le a voksukat, ha kellett, akár az életük árán is.

Tettük szembenézésre késztet mindannyiunkat : meddig és miért vagyunk hajlandók áldozatot hozni életünk során? ”

Ezt követően Szabó Istvánnak, a Pest Megyei Közgyűlés elnökének ünnephez kapcsolódó gondolatait hallgathattuk meg.

Kiemelte: “Ez a nap különleges helyet foglal el a magyarok szívében. Büszkeséggel gondolunk erre a napra. Ezen a napon mindenki felemeli a fejét, mert hat évtizeddel ezelőtt, megmozdult itt a föld. És a magyarok szabadság iránti vágya az emberiség történetét írta újra. Így emlékszik erre a napra az egész világ. ”

Beszédének Bibó István 1956-ban megfogalmazott gondolata adott keretet: “A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem. “

Az ünnepi műsort a  Ráckevei Ady Endre Gimnázium diákjainak előadásában tekinthettük meg, Gál Ködöböcz Zsuzsanna tanárnő összeállításában, mely a  “Bőröndmesék” címet kapta. A bőröndök magukba zárják a tulajdonos értékeit, kicsit az életük kapszuláivá válnak, árulkodnak róluk. Voltak idők, amelyeknek jelképeivé váltak: kivándorlók, menekülők vagy épp új reményekkel új életet kezdők cipelték bőröndjeiket, benne mindazt, ami fontos volt számukra. Ha az 50-es évek bőröndjei mesélni tudnának… Tudnak! Mesélnek. Ezekből a mesékből állt össze megemlékezésük mozaikja.

A Szózat hangjaival ért véget az ünnepség, amit koszorúzás követett a Hősök terén lévő emlékműnél. Ráckeve város intézményei és civil szervezetei együtt tisztelegtek a forradalmi eseménysorozat áldozatainak emléke előtt.

Az emlékezés virágait helyezték el:

  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola – Ráckevei Római Katolikus Plébánia
  • Református Egyházközség Ráckeve
  • Ráckeve Város Önkormányzata
  • Ács Károly Művelődési Központ
  • Árpád Múzeum
  • Gólyafészek Bölcsőde
  • Ráckeve Város Szakorvosi Rendelőintézete és a Rendelőintézeti Gazdasági Ellátó Szervezet
  • Skarica Máté Városi Könyvtár
  • Szivárvány Óvoda
  • Tankerület Iskolái: a Ráckevei Ady Endre Gimnázium, Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola, Ránki György Alapfokú Művészeti Iskola
  • Duna Baráti Kör
  • Demokratikus Koalíció Pest Megye 11. Választókörzet
  • Ráckevei Fidesz
  • KDNP Ráckevei Szervezete

Köszönjük szépen Cserna Gábornak, a Ráckevei Veterán Gépjárműgyűjtők Egyesületének elnökének a Csepel 344 teherautó kiállítását, bemutatását intézményünk udvarán megemlékezésünkhöz kapcsolódva.

Köszönjük Mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket és együtt emlékeztek velünk a Szabadság Napján.