A vértanúk emlékezete – 2022. Október 6.
A vértanúk emlékezete – 2022. Október 6.
Tisztelettel emlékeztünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharcot követő megtorlás vértanúira, az aradi tizenhármakra az Ács Károly Művelődési Központban. A nemzeti gyásznapon ünnepi emlékműsorral tisztelegtünk hősiességük és emberi nagyságuk előtt. A délelőtti órákban a város diákjai vettek részt megemlékezésünkön. Az emlékezők Szabó Gertrúd előadásában Reményik Sándor A szobor előtt című versét hallgathatták meg.
Reményik Sándor: A szobor helyén
Kerestem, s megtaláltam a helyet.
Már égre nem törtek nagy vonalak,
Csak áldozati illat lebegett.
Körül vasrács, és belül puszta gyep,
De a gyep közt gyöngyvirág-levelek.
A levelek közt egy-egy karcsú szár,
Hogy mennyi nőtt: én nem számláltam meg,
Csak hittel hiszem: éppen tizenhárom,
S tizenhárom gyöngy minden karcsú száron.
Hát ez maradt: túl szobron és időn,
Ércen, márványon, merev méltóságon,
Új viharon, új vértanúhalálon:
Tizenhárom gyöngy, tizenhárom száron.
Arad, 1929 május
A Himnusz eléneklése után Pelyach István , a Szegedi Tudomány Egyetem tanára tartott ünnepi beszédet. A szabadságharc történetének kutatójaként ismert történész előadásából sok új információt tudtunk meg. Megismerhettük a vértanúk emberi oldalát, képet kaphattunk személyiségükről, életükről, az eseményekben betöltött szerepükről,kivégzésük körülményeiről. Ezt követően Jánosi Együttes ünnepi műsorát hallgattuk meg, melynek címe Kossuth Izenete Eljött… Az 1975-ben alakult együttes a több mint 250 éves magyarországi hangszeres hagyomány folytatója, melynek legfőbb jellemzői a ritmusosság, a rögtönzés, az egyéni előadásmód. Előadásukban az 1948/49-es szabadságharc korának dallamai szólaltak meg, ahogy azokat a korabeli források illetve a népi emlékezet megőrizte. A Szózat eléneklésével zártuk megemlékezésünket.
Az Aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett városi megemlékezésünkön Szabó Gertrúd igazgató asszony mondott verset. Majd Vereckei Zoltán Ráckeve város polgármestere köszöntötte az emlékezőket. “Nem könnyű mindig taktusra énekelni. Nem könnyű mindig ütemre lépni. Nem könnyű mindig meghatározott napokon emlékezni hol örömre, hol bánatra, mert az élet éppen más hangulatban talál minket, más kihívás után vagyunk… Mi utódok pedig legyünk méltóak a hagyatékhoz, és a nehéz helyzetben, ki-ki saját lehetőségeivel élve, összefogva és tisztességgel próbáljunk kilábalni együtt a nehéz helyzetből, hogy mindenkor emelt fővel tiszteleghessünk mindazok előtt, akik emberségből, összefogásból példát mutattak nekünk.” Emlékbeszédet Kedves Gyula ezredes, hadtörténész, az Országgyűlési Múzeum szakmai vezetője mondott. Hangsúlyozta: “Az 1848-as forradalmat nem egyszerűen a birodalom erői verték le, hanem egy kölcsönsegítség, az orosz cári haderő verte le. S ezt arra akarták felhasználni, hogy minden korábbi alkotmányjogi vívmányunkat, a sok évszázados magyar alkotmányt is eltöröljék. 1849-ben nem vissza akarták csinálni a március 15-e előtti napokat, hanem azt a több évszázados szerves fejlődést akarták eltörölni. Ez eredményezte azt, hogy majd egy emberöltőn keresztül, majd 20 éven keresztül önkényuralom volt. S ekkor formálódik ki az aradi vértanúknak a szimbólum rendszere, ebben a nemzeti ellenállásban. Sokkal több ez annál nemzeti identitásunk kifejlődésében, megkeresésében. Mert ezek az aradi vértanúk jelentették a fogódzópontot, hogy Magyarország nem alkuszik. Leverethettünk, a vezéreink életét is elvehetik, de Magyarország akkor sem alkuszik.” A megemlékezésen közreműködött a nagy múltú Jánosi Együttes. Előadásunkban olyan dalok szólaltak meg, mint: Nem úgy van már, mint volt régen… , Él a magyar, áll Buda még , Kossuth izenete eljött… , Históriás ének az aradi vértanúkról méltón emlékezve hőseinkre.
Megemlékezésünk végén bemutatkoztak a Kazincbarcikai Gobelin Öltögetők Körének tagjai: Barta Józsefné, Gondos Imréné, Kissné Király Piroska, Mariska Györgyné, Nagy Lajosné, Tóth Mária.”Tűvel rajzolt várak és kastélyok” és a “Magyar történelem alakjai” címmel kerültek bemutatásra munkáik intézményünkben. Működésük 10 éve alatt 82 helyen állítottak ki, alkotásaikkal számos díjat elnyertek. Az Aradi Vértanúk Napján megnyílt tárlatukon híres magyar várak, kastélyok, a magyar történelem hősei, személyiségei jelennek meg tűre álmodva.
A vándorkiállítás november 7-ig tekinthető meg.
Megemlékezésünk a Szózat eléneklésével ért véget.
Szabó Gertrúd
