Méltó tisztelgés az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt

 Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi megemlékezést az Ács Károly Művelődési Központ és Ráckeve Város Önkormányzata. A városi megemlékezés március 15-én délelőtt 10 órakor kezdődött az Ács Károly Művelődési Központban. Petykó Ágnes a Lakihegy Rádió munkatársa, az ünnepség műsorvezetője köszöntötte az emlékezőket. Nemzeti imánk, a Himnusz eléneklése után Kókai Dávid a Szent Imre Katolikus Általános Iskola igazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait, mely így hangzott:

„Főtisztelendő Plébános Úr! Nagytiszteletű lelkész úr! Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Alpolgármester Asszony, Tisztelt Alpolgármester Urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„És mi arra születtünk,

hogy a Föld sebeit begyógyítsuk,

Életünkön át, életünkön át,

Arra születtünk,

hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,

induljunk tovább, induljunk tovább.”

Hasonló gondolat járhatott az egyetemista fiatalság fejében 1848 márciusában. Ezen a tavaszon a márciusi ifjaknak köszönhetően Magyarország – egy időre – szabad és független polgári állam lett a forradalom és az áprilisi törvények következtében.

Történelmünket sokan úgy értelmezik, hogy mi egy balsorsú nemzet vagyunk, de az én véleményem szerint ez nem igaz. Az egyik legjelentősebb cáfolata éppen 1848 és az azt megelőző, valamint az azt követő időszak.

Ennek az időszaknak köszönhetjük gyönyörű himnuszunk keletkezését, zászlónk piros-fehér-zöld színeinek hivatalossá válását, illetve azt, hogy országunk fővárosa Pozsony helyett Budapest, hivatalos nyelve pedig a latin helyett a magyar lett. Büszkének kell lennünk tehát erre a napra, amelyet az összefogás, a kitartás, a tenni akarás, valamint egymás megbecsülése jellemzett.

Miért is fontos számunkra – mai online, rohanó és időhiányos – emberek számára a márciusi ifjak forradalmi lelkesedése? Mit kamatoztathatunk belőle a mai világban? Építhetünk-e azokra a tulajdonságokra, értékrendre, amelyek meghatározták az akkori kor haladó szellemiségű, tanult egyetemista ifjak gondolkodását, tetteit?

Az emlékezés példa és mintakeresés, és ebből fakadóan példa és mintaadás. Táplálkoznunk kell a múltból, hogy megfelelően tudjunk dönteni a jelenben, hogy utódainknak élhető jövője legyen. Az értékteremtés színterei kell, hogy a megfelelő mintával szolgáljanak a fiatalok részére. Melyek ezek a színterek, amelyek – talán – Petőfit, Vasvárit, Jókait és a többi forradalmárt jellemezte, nevelte? Az én véleményem szerint a család, az iskola, az egyház közösségi színterei. Fontos, hogy a gyerekek megtanulják valós történelmünket, megismerjék hazájukat, kötődjenek hozzá, és kialakuljon a hazaszeretet.

Bennünket, felnőtteket, idősebbeket fenyeget a kísértés, hogy listát készítsünk a mai fiatalság hibáiról és bajairól. Sokan így tesznek és talán mások és saját maguk is megveregetik ezért a vállukat. De ennek az eredménye az egyre nagyobb távolság, egyre kisebb közelség, egyre kevesebb kölcsönös segítségnyújtás lesz. Mit tehetnünk, mit tehetnek, hogy ez ne így legyen?

„Arra születtünk,

hogy mégse dobjuk el hitünket,

hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.”

„Lehetetlen a növekedés anélkül, hogy valakinek erős gyökerei legyenek, amelyek segítik szilárdan állni a lábán, jól fogva a talajt.” Ez Ferenc pápa Christus vivit kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása a fiatalokhoz és Isten egész népéhez.

Szent István nagyságrendileg 1000 éve elültette a kereszténység facsemetéjét. Ezt a facsemetét sokan gondozták és életben tartották az elmúlt évezredben. Ez a több, mint 2000 éves keresztény értékrend az, amit a márciusi ifjúság is követett, az ő szüleiktől kapott gondoskodás, támogatás és a gyökerek megerősítése jelentette számukra az erőt, bátorságot, kitartást és a haza iránt érzett szeretetüket. Biztos családi környezetben táplálták, gondoskodtak és néha nyirbálták a gyökerekhez képest túlzott hirtelenséggel megnőtt ágakat.

Abban a kételkedőknek és a kritizálóknak teljesen igazuk van, hogy néha láthatunk szép fiatal fákat, melyek ágai csak úgy nőnek az ég felé, viszont gyökereik nem elég erősek ahhoz, hogy a nagyobb viharoknak ellenálljanak. Bár a szóban forgó – jelenleg cseperedő facsemeték már sokszor hiszik azt, hogy gyökereik erősek és nem kérnek a tápláló gondoskodásból. De ahogy a fa sem, így ők sem miden esetben tudják, hogy amit szeretnének, az nem mindig egyenlő azzal, amire szükségük van! Ez vajon a facsemeték hibája, vagy a gondozást adó gondozó, jelen esetben a szülők, idősebb generációk társadalmi csoportjának felelőssége?

Talán úgy járunk el helyesen, ha a lehető legjobban megnövesztjük a facsemeték gyökereit, hogy nyugodtak lehessünk, kitartanak, állva maradnak akkor, amikor a legnagyobb vihar csap le rájuk; ahogy azt feltételezem: Petőfi, Vasvári, Jókai és a többi márciusi ifjú gyökerei is erősek voltak és megmaradtak abban a földben, ahová ültetve lettek.

Hogyan érték ezt el, hogyan érhetjük ezt el? Tudjuk, a tápláláshoz sok gondoskodásra, szeretetre, figyelemre van szükség és természetesen néha a vadhajtások visszametszésére is, hogy tudják, csak erős gyökerekkel fogják elbírni a szépen fejlődő lombjukat.

Talán azokat az értékeket kamatoztathatjuk leginkább, amelyek az 1848-as tavaszi forradalmárok jellemvonásaiból, keresztény értékrendjük alapján élt életükből fakad. Merjük elővenni és újra mindnyájan használni az évezredek múltán is erős, megtartó parancsokat, azt a tízet, ami felekezettől, hitbéli meggyőződéstől, társadalmi rétegződéstől függetlenül mindenkire örök érvényű hatással van. Próbáljuk meg eszerint nevelni facsemetéinket, hogy az ősi gondozók, a forradalmárok, a szabadságharcosok büszkén tekintsenek le ránk, mert ők cselekedeteikkel erős gyökerű fákat neveltek fel és azt gondolom méltán várhatják el, hogy a magyarság, közösségünk nevelésében hasonlóan legyünk gondos és lelkiismeretes nevelői saját facsemetéinknek.

Hogy ezt a mai sarkaiból kifordult világban hogyan tehetjük meg? Adjuk meg magunknak, a körülöttünk élőknek a legerősebb valutát, ami létezik: az időt. Gondoljuk át, mennyi időt adunk családtagjainknak és a hozzánk közelállóknak? Mennyit adunk a saját testi-lelki épülésünknek? Mennyit adunk a Jóistennek?

2016-ban Ferenc pápa március 15-én jelentette be, hogy szentté avatják Teréz anyát.

Végezetül kérem, hallgassák meg az ő végtelen bölcsességét:

„Adj időt a gondolatnak –

Erőd forrása ez.

Adj időt az imának –

A legnagyobb erő a Földön ez.

Adj időt a mosolynak –

A lélek zenéje ez.

Adj időt a játéknak –

Az örök ifjúság titka ez.

Adj időt a szeretetnek

s légy szeretett –

Isten adománya ez.

Adj időt az adakozásnak –

Önzésre nem juthat idő.

Adj időt az olvasásnak –

A bölcsesség kútja ez.

Adj időt a barátságnak –

A boldogság útja ez.

Adj időt a munkának –

A siker ára ez.

Adj időt a szeretetnek

A Mennyek kulcsa ez.

A csend gyümölcse az ima.

Az ima gyümölcse a hit.

A hit gyümölcse a szeretet.

A szeretet gyümölcse a béke.”

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!”

A lélekemelő beszédet követően a Szent Imre Katolikus Általános Iskola 5. a és 5. b osztályos tanulói ünnepi emlékműsort adtak elő “Arra születtünk…” címmel. A tehetséges diákok a kor eseményeit versek, dalok és tánc segítségével idézték meg. Felkészítő tanáraik: Kecskésné Horuczi Csilla, Ácsné Csereklei Zsuzsanna, Kisszékelyi Zsolt pedagógusok. A színpadi háttért Mertl Attila készítette. Köszönjük áldozatos munkájukat!

Ünnepségünk a Szózat eléneklésével zárult. A megemlékezés után az ünnepség résztvevői átvonultak a Ráckevei Ady Endre Gimnázium előtt lévő „A magyar szabadságért emlékműhöz” az emlékezés virágait elhelyezni. A koszorúzásban közreműködtek: a 1040-es számú Arany János cserkészcsapat tagjai. Köszönjük munkájukat!

Koszorút helyeztek el:

  • Református Egyházközség Ráckeve
  • Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Ráckevei Keresztelő Szent János Plébánia
  • Ráckeve Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatal
  • Ráckeve Kulturális intézményei: Ács Károly Művelődési Központ, Árpád Múzeum, Skarica Máté Városi Könyvtár
  • Ráckeve Szivárvány Óvoda és Gólyafészek Bölcsőde
  • Rendelőintézeti Gazdasági Ellátó Szervezet, Szakorvosi Rendelőintézet Ráckeve, Ráckeve és Környéke Család- és Gyermekjóléti Központ
  • “Szigetszentmiklósi és Ceglédi Tankerület ráckevei intézményei”: Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola, Ráckevei Ady Endre Gimnázium, Ránki György Alapfokú Művészei Iskola, Pest Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Ráckevei Tagintézménye
  • Városi Gazdasági Iroda és Ráckevei Városüzemeltetési és Szolgáltató Nonprofit Kft.
  • Őszidő Nyugdíjas Klub
  • Duna Baráti Kör
  • FIDESZ-KDNP Ráckevei szervezete
  • Kis-Duna Vidékfejlesztési Egyesület
  • 1040-es számú Arany János Cserkészcsapat

Hálásan köszönjük minden résztvevőnek, szereplőnek és közreműködőnek, hogy hozzájárultak az ünnepség sikeréhez!

Köszönjük, hogy együtt emlékezhettünk!

ÁKMK