„Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben, a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódoknak adtanak”

  1. szeptember 20-án Torinóban készült történelmi hangfelvétel ránk maradt töredéke őrzi Kossuth Lajosnak e sorait,  az aradi vértanúk emlékművének felavatására szánt beszédéből. Szavai egyszerre örökérvényűek és aktuálisak.    Az aradi vértanúk kivégzésének emléke máig kitapintható mély nyomokat hagyott a magyarság emlékezetében. Szimbólumává vált a hazaszeretetnek, a nemzeti önállóságért való küzdelemnek, az önfeláldozásnak, a nemzeti függetlenségnek. De egyúttal a nemzeti gyásznak is. 171 év távlatából is élő és örök történelmi hagyomány.

E napon emlékezni hívtuk a város  diákjait és polgárait az Aradi Hősökre. 13 órától rendhagyó történelem óra keretében vehettek részt az Ady Endre Gimnázium tanulói megemlékezésünkön.  Az ünnepség szónoka Dr. Süli Attila őrnagy úr, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tanácsosa, kutatója beszélt a tizenhárom ismert és a három kevésbé ismert aradi vértanú életútjáról. Megtudhattuk, hogy  Ormay Norbert, eredeti nevén Auffenberg Norbert honvédezredes  valójában az első aradi vértanú, akit 1849. augusztus 22-én végeztek ki Aradon. Életének fő mozzanatairól is hallhatunk.

Az emlékbeszéd után a már több elismerésben részesült – Bartók Béla díj, Magyar Művészetért Díj, Magyar Örökség díj, Magyar Kultúráért díj –  MISZTRÁL együttes ünnepi műsorát hallgattuk meg. Az együttes 1997-ben alakult.   Magyar és külföldi költők versei, valamint népdalfeldolgozások szerepelnek repertoárjukon. Megzenésítéseik forrása a magyar népzenei hagyomány, amelyet gyakran ötvöznek a ma divatos világzenei irányzatokkal is. Dalaik  önálló minőséget, sajátos „Misztrál-hangzást” hordoznak.  A kimagasló vokális képességű, számos akusztikus hangszert megszólaltató együttes tagjai korabeli verseket és 20. és 21. századi párhuzamokat is  megmutattak, elvarázsolták a közönséget.

                                                                                                                         

 

Ady Endre

Október 6.

Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.

Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.

Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.

 

Ady Endre  Október 6.  című versének sorai hangoztak el a 17 órakor kezdődő városi megemlékezés kezdetén. Majd a Himnusz eléneklése után Vereckei Zoltán Ráckeve város polgármestere köszöntötte a megemlékezőket a Nemzeti Gyásznapon.                  Ress Zoltán hadnagy  úr, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze és könyvtárosa megemlékező beszédéből megtudhattuk, hogy a vértanúk száma sokkal több, mert már a megtorlást, megfélemlítést 1849 januárjában elkezdték az osztrákok.  Azt is megtudták a jelenlévők, hogy a vértanúk Aradon nem

13-an, hanem 16-an voltak – az ismertek mellett Ormai  Norbert honvédezredes  Kazinczy Lajos honvédezredes, Lenkey János honvédtábornok, akit ugyan nem végeztek ki, mert megőrült a börtönében. Több anekdotát és érdekes történetet is megemlített tábornokainkról.  A példa kedvéért volt olyan kivégzett, akinek csak annyi volt a bűne, hogy kutyáját Ferenc Józsefről nevezte el.
A Misztrál együttes tagjai  a városi ünnepségen is ugyanolyan változatosan játszottak a hangjegyekkel, mint a zenekarnak nevet adó északi szél a tenger hullámaival. Hol andalítóan lágy dallamok, hol viharosan friss hangok jöttek elő a színpadon megszólaltatott hangszerekből, amelyek egész arzenálban sorakoztak fel a zenészek előtt. A költemények pedig a zene szárnyán átkúsztak a közönséghez, hogy a muzsika és a szöveg szövetségében megérintsék a lelkeket. Dzsida Jenő, Balassi Bálint, Petőfi Sándor, Janus Pannonius, Arany János,Tompa Mihály, Csorba Győző örök érvényű gondolataihoz a Misztrál trubadúrjai tökéletes érzékkel találtak zenei hangot. A kevéske, ám annál lelkesebb közönség feledhetetlen művészi élményben részesült és méltón emlékezhetett az Aradi Hősökre.                        Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult.

Mindazoknak köszönjük akik jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket és együtt emlékeztek velünk a Nemzeti Gyásznapon.

 

Szabó Gertrúd                                                                                                                                                                                                      igazgató